Kérlek, ne fájdítsd a szívemet!...
Már "kitelepültünk" a kertbe, rózsák "kicsomagolva", pálmák, leanderek, kerti bútorok kitéve...hétvégén meg is főztem az első slambucot! :))
Ugyanakkor bent kuksolok, a fotelben, géppel az ölemben, és nézek ki a napsütésbe...mert dolgoznom kell. Engem sajnos a napsütés nem inspirál, úgyhogy, ha haladni is akarok, akkor csak ácsingózok az után, amiket a csodás képeiden látok...

1. Sóvárgás, igen, az megvan bennem is... De még menniy minden után. :)
2. Mivel nem sűrűn járok el bármit is fogyasztani az otthonomon kívül, ezért ezek a kiülős helyek számomra ismeretlenek.
3. Na, ilyet soha nem tudtam, és azt hiszem, mér nem is fogok, legalábbis ingerenciám nincs megtanulni. ;)
4. Mennyi szemét ilyen kis helyen! ;) (Mármint a kajára gondoltam...) :DDD
Mintha a Nemzeti Múzeum lépcsőjén ülnének.

Mondjuk, vasárnap reggel kiültem a gyerekekkel a teraszra és beszélgettünk, napoztunk egy kicsit. A kisfiam pedig velünk szemben a tetőre rúgdosta fel a labdát, hogy vajon átrepül-e a másik oldalra...:))
Észre sem vettük, és egy egész órán át napfürdőztünk, örömködtünk...:))
Később alig bírtam behozni a lemaradást a (házi) munkában...:((

@Enchantée:
Nekem meg a Spanyol lépcső jutott eszembe Rómában...nagyszerűen éreztük ott magunkat. Sétatávolságra vannak a menő cuccokat áruló üzletek...Gucci, Chanel, Dior, Emilió Pucci...üzletek. Nem is üzletek, szalonok!:)

Hááááát pedig a gyorskaját valami ilyesmire találták fel. Mondjuk én inkább egy-egy adag falafelt, saslikot, fish&chipset, gyrost majszolnék zsírpapírból...:)))

Én még mindig tudok cigánykereket hányni, csak már muris lenne a látvány...:DDD

A második képről pedig az a bisztro ugrott be Párizsban, ahol egy kis aszpikos kacsamájat ettem a Pompidou központtal szemben. Pedig nem itt van kacsamájra a "törzshelyem" Párizsban, hanem a Notre Dame tövében.:)
Ilyenkor irigykedek saját magamra, hogy szép idők voltak, amikor ezek a dolgok még természetesek voltak nekem. Most nem ez az időszak van, de azért nem fogok sírva fakadni...:))

Igen, határozottan "párizsias" a hangulat :-) Bár ott szerintem nem hívnának így egy Café-t :-)
Az efféle előtetős ablak-ajtó kombinációt nevezik úgy a franciák: vasistas. (Hímnemű főnév :-)
Állítólag azért, mert mikor feltalálták, és még nem volt neve, akkor (is) bejöttek a német csapatok Párizsba, és elkezdték nézegetni, de nem tudták, mi ez. Kérdezgették is egymástól:
"Was ist das???" A franciák meg azt hitték, ott már van neve - így rajta maradt :-)))
Ezt persze nem támasztja alá semmi, csak amolyan mendemonda :-)))

No, kellett nekem megnéznem az on-line szótárat és a Wikit…
Az első azt mondja, amit én - a másik meg másra érti a szót :-(
Viszont az irodalomba is belekerült, szótárban pedig 1798 óta szerepel… Legelébb 1776-ban írták le " Wass-ist-dass " alakban.
Akkor tán mégse kacsa - pedig nagyon annak tűnt :-)

Ha már (szélesen értlmezve) gasztronómia, Párizs és kacsa…
Azt a híresztelést viszont tagadják, hogy a francia "bistrot" (bistro) szó valóban onnét eredne, hogy a kozákok 1814-ben az orosz "Büsztá, büsztrá!" (hozzávetőleges kiejtés) azaz "Gyorsan, gyorsan!" szavakkal nógatták volna gyorsabb kiszolgálásra a francia vendéglősöket, és ebből eredne a 'gyorsbüfé' jelentés…
Pedig a Montmartre-on még táblát is állítottak eme nevezetes esetnek :-))
http://fr.wikipedia.org/wiki/Fichier:Bistro!.jpg

A Wiki szerint a Bistro általában a jobb vendéglők mellett létesített, olcsóbb és egyszerűbb ételeket felszolgáló intézmény :-) - már amikor étteremre mondják. Merthogy nevezik így a kis Cafékat és borozókat is.
Angolul:
en.wikipedia.org/wiki/Bistro
(Ők nem közlik a nyelvészeti fejtegetést, ami egészen másként hangzik az eredeti nyelven :-)

@Mormogi Papa: Egy másik etimológiai érdekesség (és Svédországhoz is kapcsolódik), hogy a német "das" (= "az") szóból született a svédben a dass szó, ami udvari pottyantós wécét, vagyis budit jelent.

Megnéztem oroszul is - tuti ami zicher alapon :-)
A vélemény ott is ez:
слова квалифицирует как «чистую фантазию».

Ott találtam ezt is:
алкоголь … :-)))

@α Ursae Minoris: Skandi fotosorozatán a Vasa múzeumban látható ennek vizes változata a hajómodell farában (hol másutt? :-).

picasaweb.google.com/109027535111825333936/Vasa_Museum#5478855592992390290
Ennek a (kinagyított képen jól látszik) bal felső részében.
Ami azt illeti, még ott se lehetett az ember (a matróz) egymaga. Pedig mennyire tud az ember vágyakozni egy kis magányra - mondjuk mikor már eltöltött pár hónapot a hadseregben…
Vagy így akarták megőrizni a legénység erkölcsét? Ki tudja…
Tény, hogy efféle egysoros pottyantót eddig csak fogolytáborban láttam… (Múzeumként üzemelőben.)

'O Sole Mio'

Fordítása:

Óh, egyedül mi jó…
:-)))

Húúú, de érdekes dolgokat írtok! Ma alig volt időm benézni ide, a HSZ posztot is tegnap késő este írtam, de igérem, hogy bepótolom :-)

@nemvagyokmesterszakacs: "egy-egy adag falafelt, saslikot, fish&chipset, gyrost majszolnék..." - a falafelt nem felejtettem, Húsvétkor nem kell dolgoznom, még áprilisban meglesz :-)

@skandikamera: Mindent kivárunk, azt mondják, ami késik nem múlik...:)
Vettem a múltkor a piacon vörös lencsét dálnak, csicseriborsót levesnek. Még úgy van a zacsiban, ahogyan a spájzba betettem...pedig ma indiai (szerű) vacsora volt nálunk. Szeretjük azt is és a falafelt is...:))

Felfalafel :-)))

...Skandi! ...ajjjajj!, a vígságos mutatványt megörökítő fotót -etnikai kikezdhetősége miatt- helyedben törölném!... :))
@nemvagyokmesterszakacs: ...a fentiekből adódóan, talán szerencsésebb volna a "kétkezi hengerbucska" kifejezés... :)))

@nemvagyokmesterszakacs: … falafelre fel!
Bennem rendes, beles, falafeles emberre lelhetsz!
Esdekelve nyeldekelek!...
Lehet, nem kell keletre mennem? Kezeddel hengergetsz nekem tetemesre szerkesztett, nyelvemre termett kerek falafeleket?... Felelj!... :)))

@spájzcetli: Etnikai, etnikai, de hol látsz Te "vígságos mutatványt"?
:-))

… aki a malomkerék pörgését utánozza lábával-kezével-testével, nem örömét leli?!...
…boldogult fű-fickó koromban hasonló – életkedvemet demonstráló -, „vígságos” pillanatfelvételeket készíthettél volna rólam!... Személyemre vetítve, ma már cirkuszi mutatványnak, extrém sportnak minősítem a harmadik képen látható mozdulatsor pillanatát!... :)))

@spájzcetli: Most leesett :-))

Na bumm, romakerék, nagy dolog :-)))

@spájzcetli: @skandikamera: ...egy gyermek által hányt cigánykerékből is mit ki nem tudtok hozni...:DDD

A falafelre fel, először megvárom, hogy a mester milyet alkot!
Spájzcetli: Egyszer mindenképpen sort kerítek rá, kérésed parancs számomra...:))

Szép estét!

Károly nem értette, Mária miért hagyta el. Két évtizede illant el az életéből. Könnyedén, szökellve érkezett a kapcsolatba - mindig friss tavaszi illatot árasztott, nem szűnt meg mosolyogni sem. Szeretett főzni, szeretett enni, mégis karcsú maradt Mária. Nem talált más szót rá Károly: habkönnyű volt. Könnyű volt vele élni, csupa harmónia, csupa derű. Nem vett észre semmi baljóslatú jelet, borút szerelmük egén. Nem is akarta elhinni, amikor Mária azt mondta:
- Most elmegyek.
Pedig elment és húsz éve nem tud róla semmit. Húsz éve minden áldott nap kimegy a rakpartra, nézi a vizet és a hajókat, mert Máriát hajó vitte el. Szívbetegségre utaló dobverő ujjaival kapaszkodik a rácsba, szemét lehunyja Károly, hogy a lebukó nap fénye még simogassa arcát, ha már Mária keze soha többé.
Amikor szerencséje van, akkor egy pillanatra érzi a tavasz illatát - Mária illatát.

@fiam: ez szép volt, eldörzsöltem egy könnycseppet:)
de tényleg, hogy mennyi minden lehet egy kép mögött, és Te milyen nagyszerűen meg tudod közelíteni... brávó!

@fiam: Köszi a legújabb hangulatos tolmácsolást, amely(ek)nek mestere vagy.
:-)
Károlynak szolgáljon vigaszul az, hogy Mária ma már távolról sem olyan habkönnyű mint egykor. Vásárlás közben néha előfordul, hogy figyelmetlen vagyok, és hozzáérek valakihez. A középkorú hölgyekről lepattanok, mintha a falnak ütköznék. A fiatal lányok pillangóként rebbennek, érintésük olyan Károly féle "Máriás".
:-)

@Zuzuka: Köszönöm, a fotósé az érdem!
@skandikamera: A képeidhez könnyű történeteket kanyarítani :)
Nem, nem Mária olyan, amilyen volt. Kevered egy másikkal... :)