Szép! :)
(A magyar nevét nem tudom...)

Boldog névnapot, drága bloggazda! ;)

Akkor magyarul is lópata kéne, hogy legyen.:-)
De nálunk csak martilapu a virág neve.
Mellesleg gyógynövény, mely vízparton vagy kavicsos nedves részen virágzik úgy kb. májusig szépen.

Szép napot!

Az úgy volt, hogy Maia, a tavasz és a termékenység istennője szerelmes lett egy halandóba, Lovinio Patuloba (görögül Lovinoszpulosz Patoulusz). Tetszett neki az ifjú görögös arcéle, izmos karja, manikűrözött körme, csábos mosolya és tengerkék szeme. Amikor meglátta fürdőzés közben, onnantól a szerszámja is nagyon-nagyon kedvére való lett. Ekkor felgyorsultak az események, mert Maia Eratosztesztoszteronosz falucsaka, valamint a tettek mezejére lépett.
- Tudom, ki vagy, kedves Lovinoszpulosz Patoulusz, régóta figyellek. Én Maia vagyok, a természetistennő. Mondsza, lennél az ágyasom?
- Üdvözöllek dicső Maia, szép a ruhád, szép a fogad! - költötte át Csukásosz Istvánosz versét Lovinoszpulosz Patoulosz, nicknevén Pati.
- Nem válaszoltál a kérdésemre, drága Pati - figyelmeztette kissé morcosan Maia.
- Hát, van éppen barátnőm, földi halandó szegény. Istennővel még nem volt dolgom. Tudod, mit? A barátnőcimet meghagyom Hájlenderosznak s veled töltöm kedvem.
Így is történt. Maia elröpítette magukat Keletre, távol Zeusz hatáskörétől és ezeregy éjszakán keresztül szerették egymást.
- Patika, lehengerlő a lankadatlanságod - bókolt Maia szerelmének.
- Te is jól bírod a strapát - bókolt vissza az ifjú.
- Igen ám, de van egy kis problémoszom. Nekem időközönként el kell vinnem a tavaszt az embereknek, ahogy azt te is tudod. Bár mostanság nem sok kedvem volt tavaszosat játszani, a tél után miért ne jönne mindjárt nyár, na de mindegy. Ennél is fontosabb, hogy szeretnélek téged örök időkre megtartani, ám ez csak úgy lehetséges, ha isten csinálok belőled. Emberformájú isten persze nem lehetsz, mert Zeusz tüstént rájöne a turpisságra és tudod, milyen féltékeny. Legyél inkább ló.
- Rendben van - egyezett bele Pati. - Egy feltételem azért nekem is lenne.
- Mondd csak, ha tudom, teljesítem.
- Szeretném, ha egyvalami változatlan maradna. A szerszámom.
- Ó, ezt örömmel teljesítem - mosolygott Maia. - Ezt magam is így gondoltam.
A termékenység istennője álmot eresztett Pati szemére, hogy ne fájjon a plasztikai műtét neki. Mire felébredt az ifjú, látá, hogy ló. S látá a szerszámát is. Rögtön felnyerített:
- Szentséges Szűzanyám! Ez nem az én szerszámom! Maia! Csinálj valamit!
Maia már fél órája sírdogált egy felhő szélén, mert ő is látta, hogy lehet, hogy embernek igen szép példány volt az a bizonyos testrész, de lónak igencsak satnya szegényke.
- Jajajj, nem tehetek semmit, csak ezt az egy műtétet támogatta a TB - siránkozott Maia.
Pati pedig fel-alá nyargalt az akkor még laposnak vélt világon, s kigúvadt szemmel nézte a többi ló alkatrészeit, s mély depresszióba esett, hogy sosem lesz neki lóleány álma.
Amerre vágtázott, patái nyomán az irigység sárga virágai, a lópaták nőttek a földből.
Ha Te is látsz egy ilyet, tudd meg, hogy ez egy tragikus szerelem jelzésértékű virága.
Habár Maia hamar vigasztalódott. Többekkel. Többször is :)

@fiam: Erotikus meséket kellene írnod, nem gyerekeknek.Én meg vizuális pasas vagyok,már láttam magam előtt rajzfilmen.
És jól szórakoztam.Köszönet érte.
A gyógygaz neve latinban a Tussilago Farfara.
Bármelyik ilyen mesében elmenne névnek, bár nem görögös,csak tetszetős.
Aztán megnéztem, népnyelven itt is szólítják a kis sárga virágot ennyi féle néven: Farkastalpfű, kereklapu, körömfű, körömlapu, lóköröműfű, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu. Szóval a lópata a ló körme, akkor mondhatni a név nemzetközi.

@Stegal: Gyerekeknek véletlenül sem írnék erotikus meséket :)
Köszi a véleményt - szívesen az élményt!
No és külön köszönet a kiegészítésért, igen érdekes.

@fiam: A klasszikus mesék nagy része kegyetlen horror történet, a magyar népmesékben a pajkos erotika jobban jelen van.
" a fondorlatos észjárású szegény legény túl járj a gonosz kis ördög eszén. Amikor is bemegy a legény a házba ahol az ágyon fekszik egy leány akit megszállt a mi ördögünk. Felkapja a legény a lány lábait és bekiabál a háló inge alá: "Bújj ki onnét Te ördög, mert én akarok bé bújni" Ebből egy gyermek csak a mesét látja,és nem gondol másra.Két éve volt talán,hogy a román ORTT fellépett a náluk is vetített magyar népmesék ellen, mert azok túlzottan erotikusnak számítottak.Pedig csak a gyerekeket kellett volna megkérdezni róla..
Na idejutni a lópatából..mesés.

@Stegal: És akkor még nem beszéltünk a mondókákról, énekekről, pl. Bújj, bújj zöld ág és társai.
A "régiek" egyrészt sokkal természetesebben viselkedtek-gondolkodtak, nem voltak olyan álságosak, mint manapság.
Most, pedagógusként nem merem megsimogatni egy szomorú leányzó arcát, nehogy félreértsék.
Nemrég volt példa rá, hogy egy hosszabb lelkizés után, már megnyugodva kérdezte az egyik leányzó: - Megölelhetem, tanárnő?
Hiányzott neki az édesanyja és engem látott valamiféle anyapótlónak, hiányzott neki az ölelés. Nem hiszem, hogy baj volt, hogy megengedtem, hogy megöleljem és még a hátát is megpaskoltam.
No, így változott a világ - és ide jutottunk ma a lópatától... :)

Sziasztok, mondtam már, hogy én csak a "képemet" adom a bloghoz, és Ti írjátok? Ezzel a fáradsággal az első stróman blog is lehetne :-))

Így van ez jól. Nagyot - mit nagyot, nagyokat! - szórakoztam a (tan)meséken, és köszönöm szépen a kedves felköszöntéseket a még kedvesebb felköszöntőknek :-)

Stegal előtt nincs titok, a martilapu stimmel, a tussilago is. Gratulálok! És lám, lám, a ló és a köröm névkombináció (mi az ha nem pata?) felbukkan magyar tájokon is.

:-)

@fiam: Anais Ninről olvastam, hogy Henry(?) Miller megrendelésre írt erotikus novellákat egy mecénásnak, de egy idő után megúnta, és átpasszolta neki a munkát.

Ami az erotikus irodalomból hiányzik az a humoros könnyedség. Ez a kombináció még szűz, kiaknázatlan terület... Hallod fiam? :-))

@fiam: Igazságod vagyon! Régente nehéz is lett volna eltitkolni a gyerök előtt, mi is a helyzet: csak ki kellett menjen a házból... hogy meglássa, mit is csinálnak az állatok a baromfiudvarban s másutt. Van is erről jó egynéhány népi történet, a farizeusok bosszantására :-)
Csakis a városi (rá'dásul külön funkciós szobákkal tagolt :-) élet eredményezte ezt a "természetes" tudatlanságot. Ami egyáltalán nem természetes - ennek a negatív hatásait majd egy újabb 'cihológus' generáció fogja "felfedezni".
Jelenleg meg való igaz: minden, az oktatásban dolgozó embernek rettegnie kell két dologtól: a még'oly pofátlan gyermeket (mert ehhez ugye joga vagyon) sem szabad még csak meglegyintenie sem, másfelől csak meg ne simogasson senkit...
Odáig fajult ez a dolog, hogy az USA-ban (minden ügyvédek Mekkájában) az efféle vádakat gyakorlatilag bizonyítani sem szükséges - félelmében mindenki fizet inkább... merthogy az ellenkezőjét bizonyítani igazán nehéz. Mi több: feltaláltak valami olyat, ami szerintem majdnem egyedülálló az emberiség történetében: a visszamenőleges hatályú ítéleteket... Olyasmikért ítélnek el (gyakran már sok-sok éve elhunyt) embereket (a kártérítési perek vádlottjai helyett persze másokat köteleznek fizetésre), ami akkoriban nem számított még vétségnek se. Hogyan bizonyítod, hogy soha az életben nem simogattál meg egyetlen buksit se???
Ne feledjük azt se, hogy a megítélt kártérítés (néha horribilis összeg!) igen komoly hányada "természetesen" az ügyvédek zsebében landol...
Az ő kockázatuk az ügyben minimális... olyannyira, hogy keresik az olyan kuncsaftokat, akik vállalnák a pert némi készpénz reményében :-(

@skandikamera: Hallom... Szerintem túl szemérmes vagyok én ehhez a műfajhoz, bár egy mecénás ezen átlendítene, úgy érzem :)
Köszönöm a hízelgő véleményed.
@Mormogi Papa: Szakmát és országot tévesztettem, régóta tudom...
Az országba már nem, de a magyar nyelvebe még mindig szerelmes vagyok. Nem bírom ugyan magabiztosan, de imádom.

@skandikamera:
"Ami az erotikus irodalomból hiányzik az a humoros könnyedség."
Elnézést kérek, de ezt vitatom :-) Mai szemmel ugyan nem tűnik könnyed, humoros írásnak a legtöbb - de a kor szintjén igenis annak számított, szórakoztató műnek, amin adott esetben igen jót mulattak (persze a kárvallottakon). Például Navarrai Margit Heptamereonja (hogy a hölgyet előre vegyem, mint jó példát; különösen, hogy éppen tegnap volt a születésének napja - 1492-ben :-) s annak példaképe, a Dekameron; de Geoffrey Chaucer Canterburyi mesék-je is annak nyomán keletkezett. (No jó: a Heptát a szerző életében nem adták ki - de bizonnyal felolvasták zárt körben:-)
Aztán ott vannak a népi trufák, borsos történetek és hasonlók - de azokat a meséket se gyerekeknek szánták eredetileg, hanem a fonóban mesélték például, hogy a munka jobban menjen.
Már említettem volt, hogy három "Vajdasági erotikus népmese" kötetem vagyon otthon - bár inkább csak füzetkék. az ilyesmiket éppen úgy rejtegetteti velünk valami rosszul eső prűdség, mint a múzeumokban bizonyos szobrokat, képeket és tárgyakat... Pedig érdeklődés volna :-)

@Mormogi Papa: Ez így van, ezt beszéltük tegnap este-éjjel a kollégákkal és épp Chaucert és Boccacciot hoztam példának, no meg Apu Szamártestamentumát, melyben "Középkori francia mesék és bohózatok" találhatók, hogy ne mondjam inkább pornográfiába mint erotikába hajlóan :)
Skandi talán a jelen kort értette inkább, bár ki tudja, mi lappang és hol, kinek a tollából... Csak nem tudunk róla, ahogy Te is említetted, valamiféle prűdség miatt.

hu.wikipedia.org/wiki/Angoul%C3%AAme-i_Margit_navarrai_kir%C3%A1lyn%C3%A9
Innét (jelezve: a kettő nem összeférhetetlen):
"Margit királyné szimpatizált a kálvinizmussal és magával Kálvin Jánossal, akinek Néracban nyújtott menedéket egy időre.

Irodalmi munkássága is kiemelkedő. Fő műve, a befejezetlen és életében nem publikált Heptameron szándékosan Giovanni Boccaccio Dekameron c. művét utánozza, és ezért különösen érdekes, hogy Margit épp azon a napon halt meg, mint Boccaccio, csak éppen 174 évvel később, 1549. december 21-én. 1550. február 10-én helyezték örök nyugalomra a Pau mellett fekvő Lescar székesegyházában."
A másik:
hu.wikipedia.org/wiki/Chaucer
Mindkét szócikk alján van MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) hivatkozás, ahol a művek olvashatók :-)

@fiam: Igaz, többeket kihagytam :-) A Szamártestamentum, igen, meg a Paraszt Dekameron-ok (2 kötet), de ott van Balzac Pajzán históriák kötete mellett pl. a Tímár fordította Szajna-parti Erosz és társai, amiben több évszázad ilyen jellegű költeményei kaptak helyet - melyek közül jó egynéhány már nem fér bele a "három P - Pajzán, Pajkos, Pikáns" kategóriába... :-)))

@skandikamera: Van valami különös kisugárzása a blogodnak, hogy a körömvirágtól is ugyanahhoz a témához lyukadjunk ki, mint általában...:)))
Kivételesen nem vettem részt abban, hogy fűzzük a szót, most olvasni volt jó Titeket!
Most kicsit elvagyok a dolgaimmal, de mindig benézek olvasgatni Benneteket egy kicsit!
Jó a csapat, jók a képek, jók a témák. Jó ide benézni! :)

@nemvagyokmesterszakacs: Időhiány miatt csupán egy gondolat: "a téma" örök, tulajdonképpen ezért élünk, létezünk. A többi mind pótcselekvés. Hát persze, hogy folyton ide likadunk ki! :-))))

@Mormogi Papa: @fiam: Nem a rongyosra olvasott klasszikusokra gondoltam, hanem valami friss, modern alkotásra. Olyasmire, ami pl. kimarad az életrajzból :-)

@skandikamera: :D
Csak fitogtattuk az (pajzán) irodalomban való jártasságunkat... :)

@fiam: Ebből is látszik, milyen fittek vagyunk :-)))

@skandikamera: Hja, ránk köszöntött egyszerre két dolog: Bizonyos "művészek" oly mértékben teregetik a szennyes szavakat és gondolatokat mindenki elé kéretlenül, hogy a dolog elveszítette hamvas (nem ártatlanságát:-) romlottságízű báját. Ugyanakkor egyben ennek másik oldalaként meg beköszöntött a neoprűdség kora :-((( Csak normális szerelemről szó ne essék! A folyományáról nem is beszélve ;-)