Szép napot!

Itt se hó, se napsütés, ellenben szürkeség...
Várom a jó időt :)
A képek felvidámítottak, köszi HSZSK!

Nagyszerű képek ismét!
Ma nálunk is ilyen szikrázó napsütés volt. A hó pedig nem régen kezdett el szállingózni, úgyhogy alakul a tél. Mi is sétáltunk ma, igaz csak itt a környéken.

Megvan! Legközelebb hot-dog zsömlét sütök, és lehet, hogy töltök hozzá valami guszta házikolbászt. Van kolbásztöltő is a darálómhoz.
Köszönöm, hogy ihletet (is) adtál.

Négy éves koromban tanított meg a nagyapám úszni is és korcsolyázni is. A többi unokáját is. A Békás tó befagyott jegén, még emlékszem a dupla élű, piros bőr pántos apró kis első korcsolyámra. Az első "balerina" korcsolyámra is emlékszem, ami fehér bőr volt, és ki volt repedezve. Akkoriban nem volt divat ilysmiből újat venni. Vagy örököltük, vagy használtan vettük.

Ma már mifelénk nem ildomos természetes jégre menni, az időjárás nem kedvez errefelé. Amikor Rebeka kicsi volt, még jártunk a Vekeri tóra korcsolyázni.
Gimiben pedig a műjégpályán éltünk a téli hétvégéken esténként, nem a diszkóban. (az agyrázkódás jobban fenyegetett minket, mint az agyontaposás)

Klassz, hogy nálatok télen tél van.
:)

Hmmm, de régen ettem már hot-dogot! Amúgy Ti hogy vagytok vele? Mustárral, vagy ketchuppal az igazi? ;)
Életem legfinomabbját Londonban ettem, ott sült hagymát is adtak hozzá, valahogy érdekes íze volt, de gondolom a hús miatt is...
Ez a fakutyázás kevésbé megterhelő, mint a szánkót húzni magunk után. :D

Hmmm, de régen ettem már hot-dogot! Amúgy Ti hogy vagytok vele? Mustárral, vagy ketchuppal az igazi? ;)
Életem legfinomabbját Londonban ettem, ott sült hagymát is adtak hozzá, valahogy érdekes íze volt, de gondolom a hús miatt is...
Ez a fakutyázás kevésbé megterhelő, mint a szánkót húzni magunk után. :D

Hotdogot esznek a szerencsétlenek, amikor talpuk alatt fütyülnek a jobbnál jobb halacskák?!

@Enchantée: A hotdogot a nosztalgia és a gyors és olcsó éhségcsillapítás lehetősége tartja életben. Igen, "jobb helyeken" adnak sülthagymát is hozzá.

A hotdogra mustárt vagy kecsöpöt nyomnak. Vagy mindkettőt. Ez egy szülői kezdeményezés lehetett, a környékről jöttek a családok. Előkeresem a nyáron készült képek közül azokat, amelyeken hagymás rátét is került a hotdogra.

Mikor ettem utoljára? Húsz éve talán. A virsli, a kenyér és a mustár/kecsöp kombinációja E-anyagokon, liszten és csontfőzeten kívül csak vizet tartalmaz. :-(

:-)

@"saját levében": Hát ez az! :-)

@"saját levében": A fakutya - köszi a magyar elnevezést, mert nem ismertem - itt a spark (magyarul rugás) néven fut. Fővárosban ritkaság, azért is fotóztam le, vidéken biztos használatos.

@skandikamera: Azt hiszem én is közelítek a 2 évtizedes időhöz hot-dog ügyileg, mert ha lehet, én a hamburgert választottam mindig is, a békebeli kétkezes fajtából, olyan NeVaMeSza-san, tele minden földi jóval, hagymával, esetleg csalamádéval. :)))

Uuuupssz, bocsi, az előző válaszkomment Enchantéenak szólt.

Így van, a Mekdönci hamburgere alapötlet, amit házilag "minden földi jóval, hagymával, esetleg csalamádéval" tovább lehet fejleszteni. :-)

Szép napot!
Az én családom nagy sült hagyma felhasználó!
:)
A kisfiam nagyon szereti a hot dogot. Én ugyebár mindenfélét főzicskélek, de igyekszem nem tiltani semmit tőlük direktben Az ilyen ételeket is igyekszem ehetővé tenni...már most ezt arra értem, amikor nem én készítem az alapanyagokat, ugyanis az feltehetően ehető, amit magam készítek.
:)
Szóval, van egy olyan kifliféle, hogy sulirúd, ebbe ehetőnek vélt (magas hústartalmú)sertésvirslit virslit, bécsi borjú virslit, frankfurtit teszek neki. Mi nem eszünk "pulyka brassói szerű" baromfivirsliket.
A hamburger zsömlém Stegalnál is bevált (nagyon jól esett, hogy meg is osztotta velem!:) úgyhogy azzal a tésztával jöhet a hot-dog zsömle is, bár virslit nehét lesz produkálnom, de valami kolbászfélét kitalálok. No, és sok sült hagymával, és kifelejtettétek az apróra vágott házi csemegeuborkát, mert ez a lúd így kövér! Mézes-mustáros majonézzel, és ez esetben jöhet egy kis kecsöp is (nekem nem, csak a gyerekeknek, nekem inkább még egy kis spanyol sárgamustár:)

Nem ugrottatok rá a koris élményeimre, ti nem korcsolyáz(ta)tok?

@nemvagyokmesterszakacs: Én tavaly próbáltam életemben először (és eleddig utoljára). Kicsimnek nem jött be, nekem tetszett volna, ha nem kicsi lányra kellett volna figyelni, hogy ne essen el. Talán, ha egyszer egy hozzáértő elcsalogat, akkor újra jégre merészkedem majd. :)

Szép napot!

Agyonülésértekezletezés után jó a korcsolyázásról és némi felturbózott hot dogról olvasgatni.
Én a pesti unokanővérem korcsolyáját örököltem meg. Az Anyu megengedte, hogy itthon felpróbáljam, mehettem is néhányszor pár lépést benne, hogy az egyensúlyozást gyakoroljam. Ám, amint észrevette, hogy felkaristoltam a parkettát, ez a sportág (is) lekerült a palettáról. Jeget a pesti korcsolya idelent nem látott, de nem rajta múlt, a találkát Anyu nem engedélyezte...

@nemvagyokmesterszakacs: Kéremszépen, én szerettem korizni, csak a bokám nem :-)
Aztán meg idő híján se tudtam kimenni. Így nem lettem korcsolyabajnok (sem). Viszont mikor legalább tizenöt évvel később a suli testnevelés tanára (nem torna, arra allegóriások :-) felajánlotta, hogy kivisz minket a műjégre. (Akkor még működött…) És ad korit is kölcsön. Csak azt nem mondta, hogy a gyorskorcsolyázó szakosztály tartalékából… Háát, vidám egy élmény volt :-)))
A "pulykabrassói" nekem bejött (eltekintve attól a közismert ténytől, hogy Brassó városában ennek a pecsenyének hírét se hallották, de erről már csevegtünk), viszont ha egy mód van rá, nem keverem a mustárt és a kecsöpöt. Utóbbival egyébként is csínján bánok. Inkább a friss paradicsom :-) Mustár viszont akár többféle is!

@nemvagyokmesterszakacs: Nekem akad koris emlékem bőven... Sulis koromban hideg telek voltak, befagyott a Sétatéri tó, az, amelyike nyáron csónakázni vittük a lányokat. Télen bekerítették, beléptidíjat szedtek, zárás után csiszolták a jeget. Körbe lehetett menni, egyirányú forgalomban. Felcsatolható, csavaros korink volt, a bakancsunk fagyott talpa jócskán begörbült. A legnagyobb szórakozásunk a vonatozás volt, egymás csípőjébe kapaszkodva, libasorban elindultunk, egyre gyorsabban, majd a kanyarban az elsők hirtelen befékeztek, amire emberi ostorrá alakultunk, és az utolsó leszakadt, és rettenetes sebességgel repült neki a pálya szélére halmozott hóbuckáknak. Nem volt teljesen veszélytelen sport :-) Olyan, mint az iskolaudvaron játszott göcs. Mormogi, Te biztos emlékszel még rá :-)

Évekre rá, az első ösztöndíjamból egy pár hokikorcsolyát vettem. Azon a télen nem fagyott be a tó, a következő télen pedig nem akadt vállalkozó, és a jégpályán töltött esték múló, szép emlékké váltak.
:-)

@Mormogi Papa: "nem keverem a mustárt és a kecsöpöt." - svédeim is csak akkor keverik, amikor "ingyen" van, azaz kifizették a hotdogot, és azt tesznek rá, amit akarnak.

:-)

@Enchantée: Holnap reggel sülthagymát "varázsolok" a hotdogra.:-)

@skandikamera: Jaj, tényleg! Csavaros volt az enyém is! :) Szép fehér cipővel.

@skandikamera: A "göcs" nekem nem ismerős. A csatolós kori annál inkább. Később rácsavarozták a szíjas magasszárú cipőmre - ez volt első és utolsó koricipőm. Igaz, az élét "hokisra" köszörülték, de elől rajta maradt a fékező fűrészes él. Cirka negyven éve nem koriztam.
A "fakutya" valóban élő név, ámbár az anglománok mindent megtesznek az efféle "csökevények" kiirtására :-(
A vonatozást itt is űzték - de a tánczene jobban esett.
(Csak kibukott a szög a zsákból: a svédek is nagy hollandok :-)

Szép reggelt!

www.youtube.com/watch?v=m0rrLdWLu_0

@Enchantée: :-))))

@Enchantée: :-))))) Majd megnézem hanggal később, most sietek.