Szép reggelt mindenkinek!
Üdítő képek! Tegnap Beával mesékről "ábrándoztunk", így nem véletlen, hogy a rút kiskacsa története jutott először a képekről az eszembe...
Gyönyörűségesre alkotta a természet a hattyúkat, és úgy látom, hogy szinkron úszásban sem rosszak!
:)))

...lebegyinoje ozero...:)

Jó reggelt!

@nemvagyokmesterszakacs: :)
De rég volt, amikor a számba tudtam venni a lábam! :D

Az egyik legkecsesebb és legszebb állat a világon, a nagy átalakulóművész (persze csakis a pillangó után)! :)
Lenyűgözőek!
@nemvagyokmesterszakacs: :)))
@fiam: Mármint a lábfejed vagy lábujjad, mert szerintem azért a térded még mindig meg tudnád nyalni, nem? ;)

@Enchantée: Az egész lábfejem nem fért sosem a számba :) Igen, a térdnyalás még megy, bár nem szoktam gyakorta megtenni, most kipróbáltam. Kicsit feltolódott a pocakom, de semmi gond :)

@nemvagyokmesterszakacs: Nekem is a szinkronúszás ugrott be! Én viszont nem. Ilyen jeges vízbe? :-)
Személy szerint ki nem állhatom ezeket az "operettmadarakat". (Jó, tudom: a Lohengrin opera… de ezek olyan mesterkéltek, mint a Neuschwanstein-i kastély)
en.wikipedia.org/wiki/Neuschwanstein_Castle
Bár az a maga módján még mindig jobb. Csak Wagnert tudnám feledni :-)
A madarak rémisztően erőszakosak, tolakodók és minden szempontból udvariatlanok. Elvárják, hogy az ember adakozzon és cserébe ronda hangokat adnak ki. Nem szimgyógyszerész egy se.
A "Rút kiskacsa" legalább "még őszinte ember volt…"

@Mormogi Papa: Nos, én is kontrázok Neked:) ugyanis pont ez jutott az eszembe, hogy olyanok, mint a "műnők" (nem a gumibabára gondoltam:) tökéletes szépségük szörnyű belsőt, és viselkedésformát takar...
Nem is tudom, hogy jó-e a hasonlat, de ez ugrott be. Ami a szívemen, az a számon!...:)

@fiam: Ma is lesz jóga - egy hete még sikerült. Igaz, nem úgy, mint régen… Valaha ment a lótuszülés (akkor még csak képről vettem le) és a lábamat a nyakamba tettem. Mind a kettőt, egyszerre… Ma már ennek nagy akadálya vagyon :-(
@nemvagyokmesterszakacs:
A "nem intelligens" guminő is jó példa. Egy hír szerint van ugyanis egy számítógépvezérelt beszélő változata is :-)))
Az a legnagyobb kunsztja, hogy több fokozatban állítható az "odaadási szintje"… Ezt inkább nem is kommentálnám - majd megteszitek helyettem :-)))
(Ebben a kérdésben határozottan maradinak vallom magamat. Még csak nem is "fontolva haladó"-nak :-)

@Mormogi Papa: A látszat néha csal. Én is határozottan maradi vagyok ebben a kérdésben. Hiszem, hogy van, és lesz még igény a tökéletlen valódi nőkre.
Én művészi tornára jártam kisgyermekkoromban évekig, vagyis édesapám elképzelése volt, hogy ez nekem jó. Nem volt az. Ott kínoztak minket olyanokkal, hogy amikor a lábunkat tökéletesen kinyújva a fülünk mellé tudtuk húzni, akkor a fülünk mögé volt a következő cél...az egyik edzőmnek nagyon hosszú körme volt, és állandóan nagyokat csípett a fenekünkben...azt mondta, ha elég feszesen tudnánk tartani, akkor nem tudna belecsípni...
Azt hiszem film is készült a művészi torna "áldozatairól"...félig-meddig magamat is itt tartom nyilván...:)

Nagyon szerettem volna balettre járni, talán három alkalommal is voltam. Anyu zokogva vett ki onnan, neki fájt a látvány, nekem nem a feladatsor. Ma, mint a legalacsonyabb és legdundibb balett-táncost ünnepelhetnétek engem. Azt nem tudom, hogy szerep jutott-e volna nekem, valamit biztos kiharcoltam volna, max. sok emelés nem lett volna benne. A tütükém viszont malomkerék nagyságú lett volna, az fix. De szép lettem volna...! :D

@fiam: Mielőtt tornáztam két évig balettoztam Viola néninél, Debrecenben Ő volt A balettprimadonna, bár már a mi időnkben is 70 éves volt...:) amikor Jutka barátnőmmel összebarátkoztunk 12 éves korunkban, nem akkor, hanem egy kicsit később keresett valami iratot, vagy képet, és megtalálta a balettvizsgájának a meghívóját...akkor derült ki, hogy egy hármas fomációban együtt záróvizsgáztunk!
Mondom én, az én életem olyan, mint egy szappanopera...:)
Anyukám varrta a fellépő balettruháimat, csodaszépek voltak! Még mindig határozottan emlékszem mindre:)

@nemvagyokmesterszakacs: Még szép, hogy emlékszel, pár x van csak a hátad mögött... :)

www.youtube.com/watch?v=uFlGQlfikIA

@Benikuty: Tudom, hogy nem veszed jó néven, de még a kisfiam is megkérdezte, hogy ebben mi a vicces?

Nekem ez tetszik...

www.youtube.com/watch?v=MAPIYTiUgBI

Ne kímélj!...:)

nem vicces, csak remekül lejön, mekkora is Isten állatkertje:(

Az állatkertről jut eszembe.
"Szabad vagyok! Mondja a majom a rácsnak. Én nem mondja a rács, engem majmok köré zártak!"
:)

@nemvagyokmesterszakacs: "az egyik edzőmnek..." - írod. Kérem, ez a kulcs-szó. A szülők meglehetősen nagy hányada viszi a gyerekét kéretlenül valami edzőhöz, akitől eltűri azt, amiért a gyerek bármelyik tanárát feljelentené. Sőt, sokkal többet is...
A viktoriánus korig is visszamehetnénk akár, csak akkoriban a szülők még a "művészekre" hajtottak. Így készült aztán meglepően sok fotográfia ("művészi", persze) aligruhás avagy ruhátlan puttókról mindkét nemből - a szülők lelkes asszisztálása mellett...
Belecsípni egy gyerekbe... pláne ilyen helyen... melyik tanár úszná ezt meg börtön nélkül?

Jó reggelt, jókat írtok, én meg jókat vigyorgok.
:-)

@skandikamera: Viszont kívánom!...:)
...tudod, a blogodat mi írjuk...sok sikert!
:)))

@Mormogi Papa: több dolog is eszembe jutott arról, amit felvetettél...:)
Apukámnak az volt a kedvenc "szórakozása" ebben az időben, hogy vasárnap reggel 100 (!) fekvőtámaszt kellett csinálnom, és ő büszke volt erre...nem esett nagyon nehezemre, de úgy bennem maradt egész életemben ez a "program"...
Decemberben elköszöntünk a Loki utánpótlástól, ugyanis nem sokkal előtte új edzőt kaptunk, egy csúnya szájú, erőszakos edzőt...Trisztán lelkileg sokat szenvedett tőle. A kaput végül az tette be, hogy volt egy "összekovácsoló" családi összejövetel, amit az edző szervezett. Ott meglehetősen pálinkagőzösen előadta, hogy tőlünk, szülőktől mit vár el...az volt a lényege, hogy elvárja (!) tőlünk, hogy támosassuk a megkérdőjelezhetetlen tekitélyét a gyerekek előtt...azóta vannak gyerekek, akik tűzön tanulnak járni, otthon...hátha egyszer ez lesz az odaadás jele...mi kiszálltunk a "buliból"...
Tudom, az én hibám, hogy még nem jöttem rá, hogyan lehet tekintélyt biztosítani valakinek, aki ezt nem képes önmagától megszerezni...
...úgyhogy az, hogy a kisfiam valószínüleg nem lép Albert Flórián nyomdokaiba, egyedül az én hibám...

@nemvagyokmesterszakacs: A történeted nagyon tanulságos - és sajnos, igen jellemző. Ráadásul nem csak az edzők körébe vannak ilyenek... Nekem annak idején szerencsém volt - részben az edzővel, részben azzal, hogy hamar ott kellett hagynom az edzéseket - idő híján. Az edzés időpontjában ugyanis óráim voltak. Minden nap reggel nyolctól délután ötig. Szombaton csak kettőig. A fiamat meg nem vittem sportolni: elég volt a zongora... Szerencsére a lányom ritmikus sportgimnasztika (vagy ilyesmi) órái nem jártak ilyen hátulütőkkel :-)
A tekintély követelése borgőzösen - no ilyen fószert már többet is láttam. Ráadásul olyat, aki a szeszcimboráit tette jó állásokba a "saját" helyén. :-(((
Az egyik megbukott jelentem, remélem soha se kerül többé vezető állásba. De hát ez csak csepp... de minket érintett.

@Mormogi Papa: a műnő, guminő, tökéletlen valódi nő témához egy vicc (a lányom itthon betegeskedik, és közben szórakoztat:)
A nők olyanok mint a parkoló...a jók foglaltak, a többi meg vagy mozgássérült, vagy fizetős...:)

Visszatérve, a tanulságok arra szolgálnak, hogy levonjuk őket...én sok mindent levontam a neveltetésem, gyermekkorom kapcsán...aztán meglátjuk, hogy a gyermekeim mit vonnak le az én nevelési szisztémámból...:)

Egy biztos, a "nem európai" sport szellem, vagyis a tömegsport nekem jobban tetszik...ahogyan az átkosban volt, és az USA-ban van...mióta átvettük az európai módit, azóta komoly bajban van a gyermekeink sport lehetősége...
A sportok egy részének az iskolákban, - egészen az egyetemmel bezárólag ott kellene lennie. Ezen felül pedig vigye a fizetős, "népszerű" sportokra még tovább a gyermekét, aki szeretné...
Engem annyi sportra beigazoltak a tömegsport korában, hogy csak profitáltam belőle...nem kérdeztem, mentem...
Ma, már óvodától fizetősek, és fakultatívok a sport lehetőségek...az atlétika (mi is az atlétika:) mondjuk szinte ismeretlen...a tenisz, a jékorong, a görkorcsolya a top népszerű sportágak...végülis kézenfekvő!...:))))

@nemvagyokmesterszakacs: Éppen tegnap mondták valahol, hogy mennyit keresett össze ez a táskanévadó teniszes. Csak hápogtam. Ki a fene fog rá emlékezni mondjuk nyolcvan év múlva? A gyerekekre, akik esetleg elverik majd a vagyont, már többen…
Régi vicc (aki még ismerte a rádiókat):
Pesten háromféle nő van: az ibolyántúli, az ultraszuper és a jatata. Az első az ibolyán túl is akar valamit. A másodikon mindent lehet fogni. A harmadik meg megszólal: Ja, tata, most már fizetni kelll!